Földmérés, geodézia a Bácsi Mérnökiroda fő szolgáltatása. Földmérés bemutatása, földmérés története,
földmérés és földhivatalok, minden, amit a földmérés témában tudni lehet. A földmérés legmagasabb szintű képesítéseivel, Ingatlanrendező Földmérő, Geodéziai Tervező (GD-T), Geodéziai Szakértő rendelkezünk.
Cégünk, földmérő szakértő csapatunk több, mint 20 éves tapasztalattal bír.
Földmérés során az Agrárminiszter
8/2018.(VI.29.) AM rendelet a földmérés részletes
előíró utasítását és azt módosító Miniszterelnökséget vezető Miniszter 7/2020 (VI.10.)MVM rendeletét vesszük figyelembe.
Földmérés és a földmérő szakma hosszú múltra tekint vissza. A földmérés a tulajdonjog mindenkori fontosságának köszönheti szerepét.
A földmérő a terület felmérését, a földmérés-t és geodéziai, matematikai számításokat végez. Erre alapozva készültek több ezer évvel a világ csodáját jelentő egyiptomi piramisok. Földmérő jelölte ki a Nilus vonalát.
A Földmérő Intézet mottójaként vált ismertté a 'Ne mozdítsd el a szántóföld határát jelentő követ és ne változtasd meg a mérőszalag helyzetét!' felirat. A földmérés rudakkal és meghatározott távolságonként csomókkal ellátott kötelekkel történt.
A földmérés menetét hieroglifákkal rögzítették, melyet csak kiváltságosok tanulhattak meg: felső osztályból származó gyermekeket választottak ki, akik szigorú fegyelemmel több, mint tíz évig tanulták a 700 hieroglifa írását és az egyéb szakismereteket, mint földmérés, számtan és földtan. A földmérő írnokok speciális állványt használva papiruszra írtak vörös vagy fekete tintával. Az egyiptomi földmérés pontosságát a piramisok építése során több neves földmérő igazolta a 20. század elején.
Pythagoras, a görög matematikus is utazást tett Egyiptomba, hogy tanulmányozhassa a ottani földmérés tudományát. Többek között az orthogonális városépítés, mint geodéziai sajátság is így terjedt el az antik Görögországban. Ezen geodézia alapján jött létre az első tenger alatti 1km hosszú alagút a K.e. 6. században, mely a földmérés egyik legnagyobb teljesítményének számít.
A Római Birodalomban a földmérő már hivatali személynek számított, lehetővé téve a földmérés, geodézia további fejlődését, speciális eszközöket létrehozva az egyenes és szögek ábrázolására, a távolság (hodometer) és a szög (dioptra) mérésére. A geodézia és a földmérés alapját jelentő 360 fokos szögbeosztás, a trianguláció, mint a földmérés ma is alkalmazott fő módszere, és a föld hosszúsági és szélességi köreinek leírása is erre az időre tehető.
A földmérés, geodézia Bonaparte Napoleon hódító politikájában is fontos volt, nagy hangsúlyt fektetett a földmérők által készített térképek pontosságára. Napjainkban a mérőállomások, az elektromos távmérés és a műholdas tájékozó rendszerek (GPS) elterjedésével a földmérés, geodézia nagyobb teljesítményekre vált képessé. A földmérő rövidebb idő alatt és pontosabban tudja a korábbi évezredek hagyományaira épülő tudományt alkalmazni.
A geodézia fontos ága a társasházzá alakításhoz szükséges alaprajzok elkészítése,
új albetétek területeinek, helyrajzi számainak meghatározása,
és a hozzá tartozó tulajdoni hányadok kiszámítása.
Társasházzá alakítás lehet új
és korábban épült épületek esetén egyaránt.
Földmérés, geodézia módszereivel elkészített alaprajz alapján a lakások a valóságos alapterületük szerint lesznek bejegyezve,
így a lakások külön tulajdonba kerülhetnek, külön helyrajzi számot kaphatnak.
Az alaprajz tartalmazza: a külön tulajdonba kerülő lakások területét, új helyrajzi számait
és a közös tulajdonba kerülő épületrészeket.
A külön tulajdonba kerülő új és a közös tulajdonban maradt tulajdonokról (épületrészek,
kert) és a tulajdoni hányadról - geodézia módszereivel kiszámított - kimutatást készítünk.
Az új albetétek az alaprajz és a hozzátartozó kimutatás
alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyezhetőek lesznek.
Korábban épült épületek esetén, ha a lakások nincsenek az ingatlan nyilvántartásban külön albetétként bejegyezve hátrányt jelenthet a tulajdonosok számára, csökkentve a lakások hitelképességét, forgalmi értékét, ezért célszerű a társasházzá alakítás. Az geodéziai, földmérési dokumentációk azonosak az új építésű Épületeknél ismertetettekkel.
Albetétek megosztását vagy több albetét egyesítését jelenti. Ebben az esetben elkészítjük a változás előtti állapotra vonatkozó kimutatást és alaprajzot (feltűntetve az albetétek helyrajzi számát, a területet és a tulajdoni hányadot), a változást mutató alaprajzot az új albetétek és azok új helyrajzi számainak ábrázolásával. Kiszámítjuk az új albetétekhez tartozó közös tulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadot, külön kimutatásban feltüntetjük a változatlan albetétekhez tartozó tulajdoni hányadokkal együtt.
Geodéziai kitűzés során a kivitelezés fázisait a tervben meghatározottak szerint irányítjuk. A geodéziának a szerepe kettős, egyrészt geodézia kitűzések elvégzése, másrészt a kivitelezés során az ellenőrző földmérési bemérések végrehajtása.
Kivitelezés során folyamatosan szükséges az ellenőrző geodéziai bemérés a tervtől való esetleges eltérés feltárása céljából.
A geodézia ezen szolgáltatása során a közművezetékek tervszerinti geodéziai kitűzése, valamint nyíltárkos vízszintes és magassági értelmű geodéziai bemérése
történik. A földmérés alapján elkészítjük az úgynevezett "Részletes Szakági Helyszínrajzot",
mely tartalmazza a bemért közműnyomvonalat, a nyomvonal-töréspontok azonosító pontszámát, azok magasságát,
a környezethez viszonyított "pallér méreteket". A "pallér méretek" feltüntetése azért lényeges,
mert ezek alapján történik a vezeték betakarás utáni azonosítása. A "Részletes Szakági Helyszínrajz"
digitális és nyomtatott formában készül (nyomtatott formához mellékeljük
a bemért nyomvonal töréspontok EOV koordináta-jegyzékét).
Mindezek segítségével megelőzhető a karbantartáshoz, építkezéshez kapcsolódó közművek átvágása, megsértése,
a következményes javítási költségek és üzemzavar.
A földmérés, geodézia, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos része a telekhatárok kitűzése, a telekhatár kitűzés. Telekhatárok kitűzése, telekhatár kitűzés alatt értjük az ingatlanok, telephelyek, telkek, szakszóval földrészletek határvonalainak természetbeni kijelölését, kitűzését.
A geodéziai kitűzés alkalmával a földmérési alaptérképen szereplő határvonal valóságos helyét állapítjuk meg a határvonal töréspontjainak és a határpontoknak a későbbiekben is jól fellelhető módon (festéssel, facövekekkel, HILTI szeggel) történő megjelölésével. Amennyiben a kitűzött határvonal és a meglévő kerítés, támfal stb. (természetbeni állapot) között eltérés van, akkor a természetbeni állapot geodéziai bemérését is elvégezzük.
Az ingatlan határvonalának kitűzéséről földmérési kitűzési vázrajzot készítünk, mely az alaptérkép méretarányában, vagy szükség esetén annál nagyobb méretarányban készül. Tartalmazza a kitűzött földrészletre és annak határvonalára vonatkozó összes információt:
Az telkek, épületek, szolgalmi jogok, vezeték jogok változásainak ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetéséhez változási vázrajzot készítünk. A vázrajz készítést minden esetben földmérés előzi meg.
Telekalakítás lehet: telekfelosztás, telekegyesítés, telek-határrendezés
A változási vázrajz tartalmazza a telekalakítás előtti és telekalakítás utáni állapotot rajzi és
terület kimutatás formában. A változási vázrajzot a helyi Építési Hatóság érvényes előírásainak,
Budapesten az érvényes Kerületszabályozási Terv figyelembe vételével történik. A változási vázrajzot az előírt
mellékleteivel együtt az illetékes földhivatalnak nyújtjuk be záradékoltatás céljából.
A telekalakítás második fázisa az engedélyezési eljárás lefolytatása. A dokumentációk elkészítésénél
a Földművelésügyi Minisztérium 338/2006 (XII.13.) rendelet előírásait vesszük figyelembe.
A jóváhagyó határozat birtokában kérhető a telekalakítás bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
A három folyamat össze is vonható, ekkor egyesített telekalakításként a telekalakítás
eredménye közvetlenül az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés.
Változási Vázrajzot készítünk az épületekben bekövetkezett változások (új épület építése, meglévő épület átalakítása, épület bontása) ingatlan nyilvántartásba történő átvezetéséhez. Önálló épület bejegyzésére akkor van szükség, ha az épület és a telek különböző tulajdonban van. Ilyen esetben az épületet "kiemeljük" a telekből, külön helyrajzi számot (albetét számot) kap.
Ingatlant terhelő jog, amely egy másik ingatlan javát szolgálja. Leggyakoribb típusa az átjárási szolgalmi jog, mely biztosítja a kedvezményezett ingatlan megközelítését a terhelt ingatlanon keresztül. A terhelt ingatlan "szolgálja" a kedvezményezett ingatlant.
Az ingatlanon létesült közművezetékek és a hozzátartozó szerelvények megközelítését, karbantartását biztosító jog. Bejegyeztetése azért szükséges, mert a közművezeték tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa különböző.
Geodézia, földmérés során felmérjük az utat (átjárási szolgalom), a létesült közműhálózat nyomvonalát (vezeték jognál), az épületet. Ezen geodéziai felmérés alapján elkészítjük a változási vázrajzot a fenti jogok bejegyzéséhez.
A beruházások terveinek természetbeni megvalósítását jelenti. Az érintett területen található létesítményeket, utakat, víz/gázelzáró szerelvényeket, tűzcsapokat, lefolyókat, csatornákat, lámpákat, kerítéseket, támfalakat, fákat, útburkolatokat, szegélyeket, kerítéseket ábrázolja digitális formában. A geodéziai, földmérési folyamat összetettsége, a vízszintes, magassági értelmű geodéziai bemérések miatt ezen feladatok elvégzését mindenképpen földmérő bevonásával javasolt elvégeztetni.
A geodézia speciális részét jelenti a mozgásvizsgálat, mely során a földmérő mérnök az építmény, a terület esetleges elmozdulását állapítja meg a korábbi állapothoz képest.
A geodézia és a földmérés nemcsak a természetben, hanem a bevásárló központok, irodaházak felmérése során is elengedhetetlen. Így történik a bérlemények (üzletek, irodák) alaprajzainak elkészítése, azok területeinek megállapítása. A pontos használat kiszámításával optimalizálhatók a bérleményi bevételek, költségek.
Földmérés, geodézia, teljes földhivatali ügyintézés, akkor Bácsi Mérnökiroda. Földmérés magas szinten. Földmérés, több mint 20 éves tapasztalattal. Földmérés a legkorszerűbb technikával.